Pages Menu
Facebook
Categories Menu

Korai idegen nyelvi nevelésről

a korai nyelvi nevelésről

 

„A kéttannyelvűség 1989 óta jelen van a hazai alsófokú oktatásban. Ugyanakkor történeti, pedagógiai, szakmódszertani, oktatáspolitikai szempontok ennek az oktatási formának a helyét és szerepét illetőleg még tisztázatlanok. Mindez már megtörtént a középfokú kéttannyelvű oktatás terén, és a fogalom értelmezésében is vannak eredmények (Vámos, 1993), illetve történtek lépések a célnyelv tannyelvként való alkalmazására a felsőfokú oktatásban is (Kurtán, 1993, 1994.). A hazai kéttannyelvűségnek/ kétnyelvűségnek az alsóbb fokokon (az általános iskolában és az óvodában) való vizsgálata azonban még igen kevéssé feltárt terület.”[1]

Felmerül a kérdés, hogy hány éves kortól érdemes, vagy lehet nyelvet közvetíteni a gyermekeknek? A válasz az, hogy bármikor, csak tudnunk kell először is, hogy kinek akarjuk a nyelvet közvetíteni. Fontos figyelembe vennünk a gyermek életkorát, egyéni sajátosságait. Óvónőként, szülőként, nagyon jól ismerjük gyermekeinket, folyamatos feljegyzéseket, megfigyeléseket készíthetünk fejlődésükről, így pontosan tudjuk milyen szinten állnak. Tudnunk kel, mit akarunk közvetíteni, vagyis hogy milyen nyelvi anyagot kívánunk átadni, illetve, hogy milyen módszereket kívánunk alkalmazni a közvetítéshez.

Óvodánkba számos olyan gyermek is jár, akiknek a családjában a szülők beszélnek angolul, akár anyanyelvi szinten is. Náluk természetes a kétnyelvűség folytatása, rendszerint ezek a gyermekek folyékonyan beszélnek mindkét nyelven. Azok a gyermekek, akik „kevésbé szerencsések” szervezett keretek között, az óvodában, délutáni „külön angolon” ismerkedhetnek az angol nyelvvel.

„Az idegen nyelvek tanításának területén már hosszabb ideje jelentős változások tanúi lehettünk, amelyek többek között a megnövekedett társadalmi igényeknek, az érdekeltek kedvező hozzáállásának, és motivációjának, valamint a kommunikatív nyelvtanítási eljárások elterjedésének köszönhetők. Az idegen nyelvek iránti érdeklődés hazánkban jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedekben. Az angol nyelv jelen van a mindennapi életben, a médiában, az informatikában, az utcán is gyakran találkozunk angol nyelvű feliratokkal.”[2]

Ahhoz, hogy a gyermekeknek a legmegfelelőbb módon tudjuk közvetíteni a nyelvet, olyan pedagógusokra van szükségünk, akik ismerik és képesek közvetíteni az angol nyelv elsajátítási stratégiáit.

Elsődleges cél megteremteni már a nyelvvel való ismerkedés elején egy pozitív és motiváló környezetet, így megalapozzuk a későbbi iskolai nyelvtanulást.

Az eddigi tapasztalataink alapján a legoptimálisabb fejlődést akkor érhetjük el, ha a gyermekek folyamatos, élő, angol nyelvű beszédet hallanak.  Az óvodába érkezéskor angolul köszöntjük őket, így az alapvető, udvarias, köszöntési formákat is elsajátítják a gyermekek. Életkori sajátosság a gyermekek rendkívül pontos emlékezőképessége. Nagyon hamar megjegyeznek kifejezéseket, de ahhoz, hogy azok rögzüljenek hosszú távú memóriájukban is, folyamatosan ismétlünk.

Óvodában beszélgetőkört, köridőt tartunk a délelőtti tevékenységeket megelőzően. Először köszöntjük a gyerekeket, megkérdezzük, hogy vannak. „Good morning! How are you today?” A válasz rendszerint: „Köszönöm jól vagyok!”, „I’m fine, thank you! vagy az, hogy „Boldog vagyok, jól érzem magam”, „I’m happy!”. Ez után megbeszéljük, milyen idő van, „What’s the weather like today?” Look outside!” A gyermekek kezdetben képek segítségével mutatták meg, milyen idő van, így sajátították el a fogalmakat is. Mostanra kép nélkül is tudják, hogy napos, sunny, felhős cloudy, esős, rainy vagy havazik, snowy. Miután megbeszéltük az időjárást, megkérdezzük, milyen nap van, és hányadika van. What day is it today? Elmondjuk a hét napjait angolul, és amelyik nap van, akkor tapsolunk egyet. Ezután újra megkérdezzük, és már helyesen válaszolnak, például “Today is Friday.” Az idő mérése és napok számlása Montessori módszerben fontos helyet foglal el. A napok múlásának szemléltetésére egy fa tálcán 12 befőttes üveget helyeztünk el. Minden befőttes üveg tetején fel van tűntetve a hónap neve angolul és magyarul, illetve az évszakra, hónapra jellemző kép is van rajta. Mindennap a hónapnak megfelelő befőttes üvegbe tesz valamelyik gyermek egy szem tésztát. A hónap végére jól látható, hogy megtelik az üveg, és vannak olyan üvegek, amelyekbe még nincs tészta. Így egy olyan elvont fogalmat, mint az idő, az idő múlása, egyszerűen tudunk érzékeltetni. Tehát a „What’s the date today?” kérdésre a választ a tésztaszámlálás után adják a gyerekek, illetve az év minden hónapját sorban elmondjuk angolul.

Az eszközök bemutatása során, mikor a gyermekek már ismerik a magyar elnevezéseket, az angol elnevezéseket is megmutatjuk a gyermekeknek. A bemutatás a három lépcsős lecke alapján történik ebben az esetben is. Például a Piros rudak bemutatása a következő képen történik. „Please, take a mat, and bring it here. Roll out the mat. Bring here the Red rods, please!” “Kérlek, vegyél egy szőnyeget és hozd ide.” Nagyon fontos, hogy mutatjuk is a gyermeknek, amit mondunk, hiszen így társítja a hallottakat a látottakkal. Oda megyünk vele a szőnyeges ládához, és megmutatjuk, mit szeretnénk. El is ismételjük a mondatot, hangsúlyozva a „mat” szót, vagyis a szőnyeget. „Terítsd ki a szőnyeget!”, szintén mutatjuk, a kezünkkel. „Hozd, ide kérlek, a Piros rudakat!” Mi is oda megyünk az eszközhöz, és megmutatjuk. „These are the Red rods” „Ezek a Piros rudak” hangsúlyozva a „Red rods”kifejezést, vagyis Piros rudak. A bemutatás menete és szabályai, megegyeznek a magyar nyelvű bemutatással. Első lépésben kiválasztjuk a legrövidebb és a leghosszabb rudat. A többi rudat félretesszük. A legrövidebbnél, „This is the shortest”, a leghosszabbnál „This is the longest”. A gyermek utánunk mondja és maga is megmutatja melyik, melyik. A második lépcsőben játszunk a tárggyal. „Give me the shortest”, Add ide a legrövidebbet! „Put the longest here!” Tedd ide a leghosszabbat! Ha bebizonyosodtunk róla, hogy a gyermek ismeri a fogalmakat, áttérhetünk a harmadik lépcsőre. Rákérdezünk a nevükre, és közbe rámutatunk a kérdezett tárgyra: „What’s this?” Ez mi? What’s the name of this?” Ennek mi a neve? A három lépcsős leckét követően, sorba tesszük a rudakat, balról jobbra, a leghosszabbtól, a legrövidebb felé, csökkenő sorrendben.

Általános felfogás, hogy a gyermekeknek nem kell betűket, írást olvasást tanulniuk, amíg iskolába nem kerülnek. A beszédfejlődés már csecsemőkorban megkezdődik. Ekkor még a világ összes hangját képezni tudja a gyermek, ez később a külvilág visszajelzéseire leszűkül az anyanyelv hangjaira. Ezért is érdemes a nyelvoktatást ezekben a korai években elkezdeni.

 

 

További angol nyelvű, hasznos információkért kattintson az alábbi oldalakra!

 

The brain – growing magic of foreign languages

Can Preschool Children Be Taught a Second Language?

When should a child learn a second language?

A second language spurs learning centers in the brain

 

 

 

[1] Kovács Judit (2006): Magyar-angol kéttannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban. Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 14. o.

[2] Csapó Benő (2002): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Bp., 170. o.